Semmi sem igaz, mindent szabad.
Mindig ez igazolódik be, mindig ez lesz a végső következtetés. Hogy gondolkozzam ilyen körülmények között azon el, hogy mi lenne a legjobb az embereknek, hogyan lehetne könnyíteni azok helyzetén, akik már nem ismernek más törvényt? Én ismerek – s ettől szerencsésebb vagyok? Vagy „civilizáltabb”?
Rettegek a fundamentalistáktól, az elvakultaktól, az öngyilkos merényletre készektől, azoktól, akik képesek gyűlölni és megsemmisíteni a Mást. De ahol a fundamentum – egy eszme, isten, bármilyen cél – hiányzik, csak bele kell szédülni a semmibe: mi működik olyankor?
Csak hallgass és pisilj – két lány vihog kint, egy ajtó választ el tőlük, de jó, hogy megint a földön, itt vagyok, szesszió utolsó estéje, be kellene már fejezni azt a dolgozatot, és nem a Hidegvérrelt keresgélni a neten, hátha megvan, a tesóm még nem adta vissza, lehet elveszítette
2 megjegyzés:
elég nagy. Vagy mindenesetre, nagyobb mint te. Megváltás pedig ott van, ahol a Más. mert az is más. és te fundamentalisták módjára (akiktől rettex) összezúznád a mást. rettex hát önnönmagadtól:)
Nem zúznám össze: pontosan erről van szó... az elfoglalás, bekebelezés, leigázás mind-mind távol áll tőlem. A bogarat is csak szerettem volna eltaposni, de még álmomban sem tettem…
Ha pedig a Más alatt istent érted: csak annyit mondtam, ha belegondolok ebbe az egész pusztításelméletbe és –gyakorlatba, ami a világ, arra a következtetésre kell jutnom, hogy az „eredendő rossz” létezik, és nem megváltható.
Ez most egy manicheista állapot, ahonnan ugrani kellene, ez már az etikai szint pereme.
De most inkább hazamegyek, ugrani nem fogok sehová, éhes is vagyok. Még gyere!
Megjegyzés küldése